2012. május 27., vasárnap

Pakkot kaptam!

Méghozzá Beától, aki anno résztvett a (még mindig futó) PIF játékomban! Még akkor faggatott, mi lesz az ovis jele kisfimnak, mert készítene neki egy egyedi bögrét. Nos, a begre elkészült, aminek nagyon örülünk, sőt! Kaptunk hozzá meglepiket is, melynek egy része naná hogy kapcsolatos a gyöngyözéssel! Kaptam szépséges festett, hőkezelt üvegkavicsokat, és egy csodálatos ásványkövet is, ami most a kedvencemmé avanzsált! Amint befejezek egy láncjavítást (remélem hamarosan, Olgám nagy örömére ;)) neki is fogok állni, hogy felöltöztessem. A kavicsok festéséről további infók Beánál, itt

De lássuk a meglepiket!


Nos, mi a jele Marcinak az oviban...? :)

Megkérdeztem kisfiamat, mi van ide írva a bögrére szívem? A válasz: Marci (!) Tud olvasni ez a gyerek??? :)))

Anya nagy örömére...

És a nagy kedvencem! (sajnos nem tudom, milyen kő, de utánanézek!)






Beám, itt is nagyon köszönöm!!!

2012. május 23., szerda

Túrótorta kivivel-avagy gombhoz a kabátot...

...na merthogy egyáltalán eszemben sem volt (ugyan miben lett volna?) tortát sütnöm, de egy ideje már figyelt egy kiló kivi a hűtőben, ugyanis nem volt érett, amikor megvettem. Jól megharagudtam rá, bevágtam hát, és már majdnem el is felejtettem, amikor is megláttam újfent a nyavalyás kivis-dobozt. Gondoltam, ha már így, akkor úgyis megyek a "bótba", hozok túrót is meg Arankát, aztán összeütöm az egyik kedvenc, de nagyon egyszerű tortánkat. Eredetileg Lajos Mari recept, de én természetesen el is hagytam közben -mármint a receptet-, úgyhogy amire emlékeztem (most már tudom, tök más), meg ami itthon volt alapon készült. 
A piskóta 4 tojásos, a krém pedig 0,5 kg túró, egy Aranka, és 3 dl habtejszín hozzá kis citrom leve, és reszelt héja.  Lehetséges, hogy a túróhoz lehet még adni némi tojássárgáját, de anélkül is megteszi. 
Én most úgy csináltam, hogy mivel rengeteg kivim volt, egy sor piskóta, egy sor krém, bele a kivi, egy sor krém ragasztani, majd piskótától ismétel. A teteje természetesen krémes, rá a maradék kivi, és végül 1 dl vízből készült zselé. Az oldalára LM szerint szeletelt mandulát érdemes rakni, de az most nem volt itthon, ilyen kabát lett ez...
Emlékeim szerint még valami: a túrós krém alá egy vmilyen bogyós lekvár kerül, de akár az is elhagyható, kinek hogy tetszik alapon. Amúgy a neten megtalálható tuti a recept, aki nem szeret kísérletezni, vagy aki nem igazodik ki az emlékeimen (nem lennék meglepve)... :)




2012. május 22., kedd

Eye of the Tiger

tá, táá, tádátááá:...Eye of the Tiger.... (Rambo X??)

Na mert hogy ez ugye egy tigrisszem-foglalás tulajdonképpen. Bevallom, lusta voltam a szokásos módon beburkolni, mert még mindig hullámos a széle, és vastag ez az ásvány (is), bármilyen szép. (Már korábban kettőt befoglaltam, nem kis szenvedések árán...és még vár további kettő legalább) Így aztán maradt a kísérletezgetés a nagyobb fagyöngyökkel. A hátulját be kellett teljesen burkolnom, hogy tartson normálisan, szóval így sem volt olyan egyszerű, mint először gondoltam, de végül megoldottam.
Olyan rusztikusnak képzeltem, aztán ez lett belőle. Egyelőre marad. Vagy kap egy normális nevet (is), vagy lebontom....



2012. május 13., vasárnap

Nem értem...

...hogy ha valami véletlenül jól működik/beválik, akkor miért van valakinek kényszere arra, hogy változtasson rajta!? Gondolok itt most konkrétan a bloggerra, mert pl. a bejegyzéseimnek a színén egyáltalán nem állítottam, mégis meglepődve tapasztalom, hogy a masinka nem azt csinálja, amit mondok neki... vagy máshogy mondom és ő félreérti? De nem én változtam, hanem ő?? Meglestem a sablontervezőt, elvileg nyugaton a helyzet változatlan... de nem!!! Vagy mégis? Mert közben elmentettem ezt a bejegyzést, és mégis olyan színe van. De akkor az előzőnek meg miért nem?
Amúgy nem is tetszik egyáltalán ez az új verzió, nekem egyáltalán nem egyszerűbb, és még a formátuma sem tetszik. KÁR volt a gőzért!!! Pfff...

2012. május 12., szombat

Díjat kaptam!

Ezúttal Szandra lepett meg egy díjjal (igaz már nem most), aminek nagyon nagyon örültem, úgyhogy el is dicsekszem vele:




No és persze itt is vannak a díj továbbadására vonatkozó szabályok:


1.) Válassz 5 blogot, amelynek kevesebb, mint 2oo követője van, és add át a díjat!
2.) Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad!
3.) Jelentesd meg a blogodon azon személyek listáját, akiknek a díjat továbbadod, és hagyj üzenetet a blogjaikon, hogy tudjanak róla, megkapták a díjat!
4.) Ossz meg 5 dolgot magadról, amit az olvasóid még nem tudnak rólad!

1., Olyan nehéz ilyenkor választani, most mégis megpróbálom újra...választásom ezúttal az alábbi gyöngyözősösökre esett (nem volt könnyű):



Fogadjátok szeretettel!

2., Szandra itt is köszönöm, hogy rám (is) gondoltál!

3., lásd, 1., pont

4., 5 új dolog rólam? Hááát... 
-gyerekkoromban mindenképpen fagyiárus akartam lenni, mert imádtam a kattogós fagyiskanalat!
-az ovis jelem virág volt
-hadilábon állok az olyan dolgokkal, melyekhez egyensúlyérzék kell, pl. korcsolyázás, biciklizés. De lehet, egyszerűen csak f@stos vagyok... :)
-lányka koromban szögegyenes hajam volt, 13 éves koromtól kezdve pedig behullámosodott. Természetesen egyik verzió sem felelt meg nekem...
-imádom a libegőt!!!



2012. május 9., szerda

Ultraviola

Korábban már eldicsekedtem zsákmánykámmal egy ásványbörzéről... melyek közül az egyiket matatva, a gyönyörű csíkos ametisztet, valahogy a kezemben maradt. Kért valami ruhát, így aztán nekiálltam.
S mivel tőzsgyökeres újpestiként nemrég költöztem újra "haza", valamint nem utolsósorban a színei is befolyásoltak, elneveztem először egyszerűen Újpestnek (ha lehet ilyen retro süti, miért ne lehetne egy medál is), de kolléganőim unszolására végül továbbgondoltam, és így lett Ultraviola a neve (hiszen a lilák is így hívják magukat). 
Természetesen elég idétlen, bár szép formája van, így nehéz volt foglalni, ezért aztán kicsit behálóztam a hátulját. Hogy ne csak a "tiszta" dolgok legyenek a blogban, ismét a rontásokat és korrigálásaikat is megörökítem... Javítandó az összhatást egy régen szerzett lila (!) gitárt is kapott, csak hogy ne legyen egyedül. Ő is teljesen saját agymenés, amolyan elkezdem, aztán lesz ami lesz alapon, különösebb tervezés nélkül, in medias res.


Csak a nyaklánc miatt kaptam le messziről
A rontott hálós "hátulj"


Végül, de nem utolsósorban, idebiggyesztem a már beharangozott komódkámat, mellyel kedves kollegináim leptek meg, mert nem akarták ajándékba elfogadni gyöngyöskéimet (Egyébként Szille és Pola talált új gondos gazdikra! ;)) Nekem nagyon tetszik, és kisfiamnak is, az egyik alsó fiókocska az ő bizgenyéinek tokja lesz! :)))












Leia

Már régen dédelgetett álmom volt, hogy megfűzzem Kriszta Leia medálját, mert bár nem szeretem a teklákat, őt és Pajzsvirágot is nagyon szeretem! Kicsit természetesen el is rontottam, mert olyan tekláim voltak, melyeken nem volt méret (vegyes dobozos, csak gondoltam, hogy 8-asok, és hát nem azok voltak...). Úgyhogy kicsit összébb kellett hátul húznom, hogy kevésbé legyen feltűnő, mert egyszerűen nem volt idegzetem lebontani... Le is fotóztam a hátulját, mit ügyeskedtem össze.
Gyakorlott szem nyilván látja, de nekem bizony így is tetszik, még a rövid aranyláncomon is jól mutat! :P





Kriszta itt is köszönöm!