2012. június 30., szombat

Ajánló

Gondoltam itt is megosztom azt a kiállítást, melyre folyton hivatkozom. Tudjátok kedvenc némettanárom, aki másodállásban képzőművész, harmadban meg a menedzserem Svédből... :))) Egyébként kétgyermekes anyuka, és Falun rajongó!
Szóval most 6-dikán lesz a megnyitó, és ha jól emlékszem 23-ig lesznek megtekinthetőek a képei. Vigyázzatok, utána visszamennek Svédországba!!!
Íme:

http://port.hu/pls/w/event.event_page?i_event_id=1967105&i_event_area_id=24&i_city_id=-1&i_topic_id=21&i_county_id=-1

2012. június 29., péntek

Gyönyörűségeim...

... korábban írtam, hogy vigaszágon nyertem Orsinál, melyre kb. kétszer próbált meg finoman utalni fenenagy hullámvölgyem alján. Be kell vallanom, nagyon szégyelltem magam, mikor rádöbbentem, hogy nyertem, amit észre sem vettem. Kicsit zaki voltam úgy tűnik akkor is, ami persze nem mentesít semmi alól! :)
De nem is ez a lényeg! A következő szépségeket küldte nekem, ami minden képzeletemet felülmúlta, mert azt hittem, hogy csak egy kabosonkát fogok kapni, erre egy egész kis regimentet küldött, szebbnél szebbeket. Egyet oda is adtam anyukámnak, aki szintén fűzdegél, és úgy láttam, az egyik lila be is jön neki nagyon... 
Szóval vannak egyszer fimóék, és utána!!! Ha ez nem lett volna elég, voltak a csomiban kis virágos szépségek, akik porcelánporból készültek (fogalmam sincs hogy, ez is, és a fimo is sötét terület), és gyönyörűek! Már alig várom, hogy ezeknek is nekiálljak, de annyi tervem van, hogy nem is tudom, mikor érem majd utol magam...

Orsi, itt is még egyszer nagyon köszönöm! Nem is tudod, mekkora örömet szereztél velük!!!





Kraszna monokróm

A következő kedvencem gazdát talált, csak új láncot kapott és egy szívecskés delfinkapcsot, mert ajándékba lesz! 
Köszönet Berjonak!


Orsinak a piros karkötő mellé...

... mint mondottam, Orsi megnyitója július 6-án pénteken lesz, mikor is a tekerős szetet fogja viselni. A korábban már bemutatott karkötő mellé készült a következő nyaklánc, mely szolid, de rendkívül elegáns darabra sikeredett. 
Orsi viseld ezt is egészséggel!
És mindent nagyon köszönök, a lelkifröccsöt, az ötleteket, szóval mindent! 



2012. június 24., vasárnap

Csigabiga

Vannak most ugye ezek a "megrendeléseim", vagymi... mindig izgulok is, pláne ha van vmi elképzelés, amit csak szolidan vázolnak (na talán így a nehezebb).
Most is egy ilyennel rukkolok elő. Bár az eredeti elképzelés az volt, hogy valami mandalás lenne jó, nem valami nagy bazi kő a közepében, merthogy ajándékba lesz. Kaptam színvilágot is. És aztán megláttam ezt a lámpakövet, és azt mondtam egy életem egy halálom, az utolsó darabot én bizony elhozom. Fejben össze is raktam ezt a natúr medálkát, aztán nekiugrottam és megcsináltam. Majd rájöttem, hogy nem is ilyet kellett volna, bár a színvilágot sikerült eltalálnom... Úgyhogy most izgulhatok a jóváhagyással, még akkor is, ha közben van egy B tervem is, ahogy általában lenni szokott. Az amolyan mandalaszerű lesz, és tökmás, mint ez. 




2012. június 23., szombat

Orsinak egy piros "tekercselős"!

Nos, hát ugye írtam, hogy kedvenc volt némettanárnőm, aki Svédországba szökött, és aki festeget és kiállítást szervez Budapesten is, szóval hogy neki ígértem, hogy készítek általa -nagyon találóan- feltekerősnek nevezett karkötőt, egy pirosast, és egy zöldeset... nos bevallom marhára izgultam, mert ilyet még sosem csináltam, és egy derótos próbálkozásommal sem voltam maximálisan elégedett (talán emlékszik még valaki, amikor a bevont fafánkokat húztam fel egy derótra). Ezért aztán, amikor elkészültem vele, el is küldtem  neki a fotókat, hogy csekkolja le, jó lesz-e így, vagy sem, és olyannyira megfelelt, hogy egy nyakláncot is készítek Neki hozzá! Ez azért olyan jó érzés, amikor látatlanban mégiscsak bejönnek a dolgok! :)
Orsikám, viseld sokáig egészséggel! Már alig várom, hogy találkozzunk, és átadjam a "megnyitós" ékszereidet!



2012. június 22., péntek

Táskajavítás

Az úgy volt, hogy ma szabadságon vagyok azzal az eltökélt szándékkal, hogy Marcival irány a strand, mivel napok óta hőség volt. Nyilván éjjel megjött a vihar, gyermekem teljesen kész volt az éjszakai fényképezéstől, bánatában reggel majdnem 8-ig aludt, amit nem szokott. Ebből következően reggel sem volt az a hajde strandidő, úgyhogy míg Marcival autóztunk, közben feldobtam egyik kedvenc táskámat. A korábbi virágocskák sajnos lemosódtak róla, így magam horgoltam rá egy újabbat anyukám instrukciói szerint, ugyanis a horgolással sajnos hadilábon állok... (nemcsak  a gyöngyhorgolással) Most pl. fogalmam sincs, hol van vége egy "sornak", mert nem mindig látom (ellentétben a kötéssel, ahol ugye ez tök egyértelmű), úgyhogy ezt a bigyót amikor jónak láttam befejeztem. Ez lett belőle:




Holnap remélem már nem ilyen idő lesz, és tényleg eljutunk valahova pancsolni. (Mondjuk azért jöttem ma szabira is, hogy ne legyenek ezren a strandon. Hát nyilván nem voltak...) Ami a mai napot illeti, azért mégsem volt hasztalan, mert strand helyett gyöngyösboltokat látogattunk, hiszen beszerző körútra kellett mennem. Hát, nem volt olcsó mulatság, de így jár, aki hobbizik! Ami viszont egyik nagy kedvencemet illeti, kiváló, és csodásfényű fánk gyöngyöket vettem a Blaha aluljáróban, szintén anyukám javaslatára. Mindenkinek ajánlani merem, mert isteni szépek, és szinte a legolcóbbak.
Marci is jóljárt, mert végre felültünk  a Combinora, és még cukorkát is kapott Tomitól a Gyöngyházban. Itt is köszönjük! :)))

Waves and dunes...

Dobos Évi mintáját szerettem volna már nagyon régen megfűzni (úgy két éve kb.), és mivel bogarásztam az amúgy nem nagyon kedvelt tekláim között, most elérkezettnek láttam a pillanatot! És megcsináltam! :)) Még mindig barátkozom vele, hiszen mégiscsak tekla, meg amolyan maradékokból készült, de felvéve egész jó. Ja, középütt, aki még nem ismerné esetleg, Manó Sultan bogyója figyel... 
Köszönöm!




2012. június 17., vasárnap

Egyszer kopp...

...máskor hopp! Most úgy tűnik hopp ágban vagyok. (Mindig is szerettem a hullámvasutat az igaz). Orsi staféta játékában nyertem vigaszágon saját készítésű kabosonját! Már alig várom, hogy megkapjam, még sosem volt ilyenem, és nagyon tetszenek a dolgai! Orsi második célzására (Ami úgy hangzott, hogy ugyan kukkants már be a blogomba!) már sikerült megtudnom, hogy nyertem. Jellemző módon június 3-án sorsolt, és azóta arra nem volt érkezésem, hogy meglessem mások blogjait, azt meg jól elfelejtettem, kinél is jelentkeztem játékra... na ennyit rólam! Aztán meg csodálkozom, hogy nincs szerencsém... 
A lényeg, hogy izgatottan várom a kis ajándékom, no meg azt, hogy minél előbb eldicsekedhessem vele!!! Orsi, itt is köszönöm! :))

2012. június 16., szombat

Talán talán...

No, hogy ne csak a negatív dolgokkal traktáljalak Benneteket Kedves Olvasóim, ezúttal a pozitív híreket is leírom, melyek a hét szigorúan második felében történtek...

...nem nem, a munka kérdés még megoldódni látszik, szép feladatomat annyiban oldottam meg, hogy "papíron" megszerveztem mindent, de ezt még el kell fogadtatnom, s ha minden jól megy "igaziból" is meg kell majd szerveznem. Már alig várom, hogy történjen előrelépés ezügyben! Még referálok majd, mi történt e téren (függetlenül attól, érdekel-e vagy nem! ;))

...első számú jó hír, hogy kedvenc német tanárom, aki elszökött Svédországba, mert ez volt minden vágya, és aki azóta hobbi-festő lett (szigorúan a magam által is kedvelt akrilfestékkel alkot), nemcsak hogy agybafőbe kiállításokat szervez (pl. Budapestre is jön júliusban), de megkért, hogy néminemű dolgokat kreáljak neki! Egyet anyósának, kettőt neki, meg még ki tudja miket... :) Ha egy üzlet beindul! Nagyon nagy öröm ez nekem, még akkor is, ha hamar rá kellett döbbennem, hogy gyöngyszűkében vagyok. De legyen csak ennyi az ember baja! Ezen kívül felajánlotta azt is, hogy az oldalán szívesen reklámoz.
Ha többet szeretnétek tudni Orsi művésznőről: https://www.facebook.com/orsimildart 
Gyertek a kiállításra is, én ott leszek! Imádom a képeit!  

...ezen kívül kaptam egy ajánlatot is, mely szintén a gyöngyfűzéssel kapcsolatos. Egyelőre többet nem merek elárulni, mert nem akarom elkiabálni. Amint konkrét dolog alakul, azzal is dicsekedni fogok! Úgyhogy szorítsatok! ;)

...ééés! Mivel vége van a "tanévnek", gondoltam meglepem kisfiam "spannjait" is az oviban, szám szerint az óvónéniket, illetve a főbarátot Csilla nénit (ti. dadus néni). Így aztán origamiztam három borítékot, és Fenyőfa feladóval átadtunk gyöngyöskéim közül három-három nyakláncot illetve kulcstartót. Nagy volt az öröm, még puszit is kaptunk, ezúttal nemcsak a fiatalúr! Ez azért nagyon jó érzés!!! :)))

2012. június 9., szombat

Olgának

No, bár folyik a szerencsehadjáratom azóta is (pl. valamelyik éjjel leszakadt a könyvespolc, és még sorolhatnám), a monitor-kérdés átmenetileg megoldódott. Kaptam múlt hétvégén egy cseremonitort, ami működött is... vagy negyed óráig. Aztán megadta magát. Vasárnap estére sikerült egy harmadik monitort is szereznem, így  a munkálatokat tudtam folytatni este 10-12 között. Már lassan a végét járom...én is, meg a hét is, és még működik, szóval...hát nem volt könnyű hét, na!
De, mivel a monitor-kérdés megoldódott, így az Olgának készült nyakláncot is meg tudom mutatni. A nyakláncot szintén csak átfűztem, és maga a fűzés semmi extra, de azért összerakni nem volt olyan könnyű, mint amilyennek először gondoltam. Hogy ez azért van-e mert béna vagyok, vagy mert folyik a szerencsesorozat azt nem tudom, de végül megoldottam, Olgám nagy örömére. Ugyanis nyaklánckáját évek óta nem tudta hordani, mert elszakadt a cérna, és hiába vitte el átfűzetni, vagy nem, vagy iszonyat összegért vállalták volna el.
21-21 kb. 200 szem fekete kása gyöngy van felfűzve ezúttal damilra, de vékonyra, hogy jobban tartson, mégis legyen valami "esése" a láncnak, és utána van ráapplikálva a középső részre, illetve a kapocsrész. Nem volt kis munka, pláne, hogy nem voltam kétszer teljesen elégedett a sorokkal, így gyakorlatilag összesen 5-ször fűztem meg a nyakláncrészt, de végül megérte!!!
Lehet hogy gyöngy-szervizelést is kellene vállalnom? Ha lehet teddy kórház?! ;)


2012. június 2., szombat

Csak mert iszonyat szerencsém van...

... na ja. Itt most iszonyat off jön. Marhára unom ezt a mai napot. Reggel úgy sikerült felkelnem, hogy a számítógépem, pontosabban a monitorom megadta magát, így  a reggeli, "anyakérekegyhosszúmesét" dialógus nem túl pozitívan folytatódott. Sajnos gyermekemet nem sikerült lebeszélnem arról, hogy a mesét a gépen három alapszínre hullva, hullámos szélekkel, feleakkorában nézze meg (ezek a monitor jelenlegi tünetei), így duzzogva megnézte. Én meg duzzogva kikapcsoltam, bekapcsoltam, állítgattam, semmi. Most is így van. 
Ennek a finomságnak köszönhetően nem bírtam pl. megjegyzést sem hagyni egyik kedvenc blogomban, mert nem bírtam csak kb. 20-jára eltalálni, mi lehet a robotellenőr "betűhordaléka". (Iszonyat nehéz háromszínű szellemképet bogarászni, tegyem hozzá ff-ben sem mindig látom! Biztos béna vagyok...)
Másfelől ennek hála, nem sikerül felraknom azt a képet sem, melyet Olgám ékszeréről készítettem...meg másokat sem. Miért is sikerülne.
Harmadrészt érdekes lesz holnap táblázatokat gyártani ilyen körülmények között (mert hoztam haza munkát is ugye, mikor máskor), de marad a kockás (bocs' négyzethálós) papír + toll.
Talán azért van mindez, mert iszonyat nagy szerencsém van... az autómat ugyanis ma reggel telibekapta egy regiment beazonosítatlan szárnyas állat, de annyira, hogy alig lehetett kilátni a jobbsó ablakon... így aztán csak kicsit száradás után, de garantáltan esőben álltam neki vakarászni  a madárszart az ablakról, miközben Marci vezette a kocsit, és! Egy váratlan mozdulattal becsukta a központi zárat, ezáltal magát... slusszkulcs természetesen bent, én meg kint. Bevallom, egy röpke pillanatra betojtam, de végül eltáncoltam neki, hogy nyissa ki az ajtót, és ezúttal nem vitatta meg, szó nélkül kinyitotta. Utána ki is akart inkább szállni az esőbe, ami nyilván akkor eredt el a mai nap folyamán mindig, amint kiléptünk a kapun, úgy négyszer kb. 
Csak mert szerencsém van...