Nos, hát ugye írtam, hogy kedvenc volt némettanárnőm, aki Svédországba szökött, és aki festeget és kiállítást szervez Budapesten is, szóval hogy neki ígértem, hogy készítek általa -nagyon találóan- feltekerősnek nevezett karkötőt, egy pirosast, és egy zöldeset... nos bevallom marhára izgultam, mert ilyet még sosem csináltam, és egy derótos próbálkozásommal sem voltam maximálisan elégedett (talán emlékszik még valaki, amikor a bevont fafánkokat húztam fel egy derótra). Ezért aztán, amikor elkészültem vele, el is küldtem neki a fotókat, hogy csekkolja le, jó lesz-e így, vagy sem, és olyannyira megfelelt, hogy egy nyakláncot is készítek Neki hozzá! Ez azért olyan jó érzés, amikor látatlanban mégiscsak bejönnek a dolgok! :)
Orsikám, viseld sokáig egészséggel! Már alig várom, hogy találkozzunk, és átadjam a "megnyitós" ékszereidet! 
De jól néz ki!!!
VálaszTörlésKöszönöm! :))
VálaszTörlésHát ez szuper jól néz ki!! Milyen jó ez a drót!! Szépséges kompozíció!!!
VálaszTörlésKöszönöm szépen! Tényleg első próbálkozás, mindig idegenkedtem tőle. Bár bevallom, most már nekem is tetszik, pláne, hogy gazdija is gondoskodó lesz! :)
VálaszTörlés